Mielőtt elkezdeném a témát részleteiben kibontani, fontosnak tartom egy picit körbejárni, és a biztonság kedvéért tisztázni mind az empátia, mind az érzelemfelismerés fogalmát.

Mi is az empátia?

Egy Alfred Adler idézet nagyon jól átadja, hogy “empatizálni annyit jelent, mint látni a másik ember szemeivel, hallani a másik ember fülével, és érezni a másik szíve szerint”. Az empátia egy olyan képesség, amelynek köszönhetően a másik emberrel való közvetlen interakció során bele tudjuk élni magunkat a beszélőtársunk lelkiállapotába. A beleélés folyamatában képessé válunk érezni és érteni a másikban olyan érzelmeket, motivációkat és viszonyulásokat, amiket maga a beleélés nélküli beszélgetés során nem tudtunk volna megtenni. Pont ezen készségek fejlesztése miatt tartja alapítványunk nagyon fontosnak a készségek fejlesztését. Ezért a következő videó is nagyon jól, játékosan kifejezi, hogy mit is jelent az empátia: https://www.youtube.com/watch?v=1Evwgu369Jw

Fontos látni, hogy maga a beleélés mozzanata még nem egyenlő az empátiával. Akkor beszélhetünk róla, ha az átélt élményt tudatosan dolgozzuk fel, és a megértett történést vagy történéseket megnevezzük és értelmezzük.

Az empátia készsége a kisgyermekkorban nagyobb, ahogy viszont haladunk előre az idővel, serdülőkortól kezdve rejtetté válik, majd általában fokozatosan csökken az öregkorig. A rejtett empátia leginkább felnőttkorban éleszthető fel, de fejleszthető, finomítható készség életkortól függetlenül.1

És mi az érzelemfelismerés?

Az érzelemfelismerés fogalma szorosan kapcsolódik az empátiához, két olyan fogalom, amely kéz a kézben jár együtt. Az érzelemfelismerés az empátiához hasonlóan egy tanulható és fejleszthető készség. Az a képesség, amelynek segítségével saját és embertársaink érzelmeit felismerjük, azonosítjuk, értelmezzük és kezeljük. Érzelmi intelligenciánk hatással van az emberi kapcsolataink minőségére, a stresszel szembeni magatartásunkra és a tanulási eredményekre is egyaránt, és mivel gyermekkorban, főleg az iskolában, fontos mind a szülő, mind a gyermek és oktató számára az eredmény, így nem osonhatunk el a téma mellett szó nélkül hagyva.

Az érzelemfelismerést úgy is megfogalmazhatnánk, mint két személy interakciója közben felismert nonverbális kommunikáció, mimika, tekintetében fellelt, beszédből kihalló érzelmek beazonosítása. Vannak univerzális jelek, például ha valaki felemeli a hangját, az egyértelműen a figyelem felhívására vagy erősebb, leginkább negatív érzelem kifejezésére utal. Ugyanakkor vannak olyan nonverbális mimikabéli érzelemkifejezések is, amelyek mindannyiunk számára másak és másképpen értelmezhetők.

Amikor érzelmekről, érzelemfelismerésről beszélünk, akkor többször hallhatjuk azt a szót, hogy EQ és EQ-teszt, ami egy adott személy érzelmi intelligenciájának szintjét hivatott meghatározni. Ilyen teszt például a következő: https://www.onlinepszichologus.net/tesztek/16

Természetesen ezek a tesztek irányadóak a fejlődésben, de nem végzik el a munkát helyettünk, ezért az alábbiakban pár olyan játékot sorakoztatok fel, amelyek alkalmazásával fejlődhet egy gyermek vagy fiatal, de a felnőttek empátia- és érzelemfelismerési készségei is.

Ezek olyan játékok, amelyek nem kerülnek anyagi költségbe vagy sok időbe, de a gyermek fejlődésére való tekintettel nagy kihatással vannak. Érdemes kipróbálni őket, és rácsodálkozva örömmel figyelni a változásokat.

Érzelemfelismerés a mimikában, gesztusokban, vokális csatornákon és a tekintetben

Az előző cikkben a térbeli tudatosságról volt szó, ezzel összekötve képzeljünk el egy helyzetet, amikor egy bevásárlás során felpakoljuk a termékeinket a szalagra és beállunk a sorba, de olyan távolságra, ami az előttünk álló számára esetleg kényelmetlenül közel lehet. Ezért a mimikáit használva egyet grimaszol számunkra. Azok az emberek, akiknek nehezükre esik az érzelmek felismerése, ezt a mimikát látva nem biztos, hogy be tudják azonosítani a kényelmetlenség, düh kifejezését az előttük álló arcán. A mimikák felismerésére több olyan gyakorlat is van, amely segítségével ezt a készségét lehet fejleszteni. Ha otthon vagyunk családban, el lehet játszani azt, hogy kinyomtatjuk EZT a dokumentumot, és minden arckifejezést külön, egyesével együtt megbeszélünk. Ennek megbeszélésére természetesen nem csak családon belül, hanem baráti vagy akár más közösségben, foglalkozások során is lehetőség van. A játék lényege, hogy mindenki elmondhassa, milyen érzelmet ismert fel egy–egy arcon.

Szintén az arckifejezések, mimikák felismerésére hivatott tanítani az úgynevezett Kinevetős játék, amely nagyon humoros formában vezet rá az érzelmek felismerésére, átadására. IDE kattintva olvasható a hozzá tartozó leírás.

Szintén hasonló játék az úgynevezett Adok neked egy kutyát, ami a következőképpen játszódik: a játék legelején érzelemkártyákat használunk (ezt otthon úgy lehet elkészíteni, hogy ERRŐL az oldalról kiírunk egy A4-es lapra 20 érzelmet, majd felvágjuk), mindenki húz egyet. Körbe állva a kezdő játékos a maga mellett lévőhöz fordul, és egy képzeletbeli kutyát átadva azt mondja: Adok neked egy kutyát!. A mellette lévő kérdezi: Mit adsz nekem? – Kutyát – mondja a kezdő játékos. – Köszönöm a kutyát – mondja a második játékos. Ez a játék alapja, viszont mindez kiegészül azzal, hogy a kihúzott érzelemnek megfelelően kell átadni a kutyát. Aki veszi át a kutyát, át kell vegye az előtte lévő érzelmét, és úgy kell megköszönje. Amikor tovább fordul, hogy ő is továbbadja a kutyát, akkor viszont már az ő saját érzelmével fűti a mondatot, és így tovább.

Verbális kommunikáció és empátia

Szavainkkal ki tudjuk fejezni az érzéseinket, legyen az pozitív vagy negatív, és reméljük, hogy találunk olyan személyeket, akik őszintén osztozni tudnak ezekben az érzéseinkben. Ahhoz, hogy ebben gyarapodni tudjunk, a következő játékkal érdemes kezdeni, ami egyben hangulatfokozó és jégtörő játék is. A játék neve: Kerek erdő szélén. Szintén hasonló játék a Menjünk medvét vadászni. Ez a játék segít az érzelmek kifejezésében, ugyanakkor az egymás utánzása, a dallam megfelelő formában való éneklése az empátiakészség erősítését segíti. De bármilyen utánzós játékot választhatunk, hisz mind az empátia készség fejlesztését fogja szolgálni.

A Marionett bábu játék is szintén egy izgalmas fejlesztő foglalkozás, amely a következőképpen zajlik: mindenki párt választ magának, körben helyezkedünk el úgy, hogy mindenki mindenkit láthasson. A pár egyik tagja a körön belül áll, a másik kívül, de egymás előtt állnak, szorosan. Aki elől áll, az lesz a marionett bábu, hátul pedig, aki irányítja a bábut. A játékvezető mesél egy történetet, a feladat pedig az, hogy a hátul lévő személy megfogja a marionett kezeit, és elkezdje játszani a történetet. A marionett bábu csupán az arckifejezésére, az arca mozgására kell figyeljen, a kezeit a hátsó ember irányítja. A történet felénél cserélnek. Ez a történet bármi lehet, egy személy felkelésétől kezdve egészen az iskolába való indulásig.

Ezek a játékok csak irányadóak a fent említett készségek fejlesztésére, de rengeteg más olyan játék is létezik, amelyek akár kisebb, akár nagyobb csoportok számára is játszhatók, legyen az családi vagy iskolai közösség.

Az érzelmek kifejezése a mindennapjaink része, fontos, hogy a gyerekek megértsék a velük interakcióba kerülő személyek érzéseit, érzelmeit, hogy arra reagálva egy pozitív vagy negatív helyzetben reagálni tudjanak.