Legyen újra menő a játék

Miért nem játszik a gyermek?

A legjobb gyerekkorom volt. A környék összes gyereke összegyűlt és együtt játszottunk. A román anyanyelvűek a magyar anyanyelvűekkel. Amit nem értettünk, azt elmutogattuk. Gyorsan megértettük egymást. Együtt bújócskáztunk, kergetőztünk, sátrat vertünk a tömbház előtti kis zöldövezeten, fűzfaágon hintáztunk, hócsatáztunk…

Azóta eltelt több, mint 25 év. Felnőttem. Ez itt az élet, a velejáró rohanással, stresszszel, megoldandó feladatokkal és problémákkal. De a játék továbbra is az életem része maradt, mintha képtelen lennék megengedni a bennem lakó gyereknek, hogy felnőjön.

A régi már nem menő

A rohamosan fejlődő világnak, a lenyűgöző technikai újításoknak köszönhetően a régi, számunkra oly értékes játékokat lecserélték a jelen kor gyerekei az új, csillivilli játékszerekre: a legújabb generációs mobiltelefonokra, tabletekre, okos kütyükre. Nem csoda, hogy a fél életüket ezeken a kütyükön élik, nem csoda, ha ez jelenti számukra a kapcsolatot a külvilággal, nem csoda, ha ez számukra a játék, hisz számunkra, felnőtteknek is az életünk szerves része lett az okostelefon.

Ha őszinték akarunk lenni, valóban izgalmas dolgok történnek, amikor kezünkbe vesszük a telefont:

nem kell már találkoznunk az ismerőseinkkel, hogy tudomást szerezzünk az életükben történt legújabb eseményekről,
nem kell viccgyűjteményt a kezünkbe vegyünk, hogy megkacagtassuk magunkat vagy másokat, elég, ha a Youtube keresőjébe bepötyögjük, hogy állatos bakik,
nem kell már anyukát/nagymamát hívnunk, ha meg akarjuk tudni egy új étel receptjét (bár én még mindig őket hívom, mert az anyu receptje a tuti),
nem kell elővegyük a szekrény mélyéről a társasjátékot, mert a Play áruházban annyi játékot találhatunk, amennyi két életre is sok lenne.

Ezért amikor haragszunk a gyerekre, hogy nem megy ki az udvarra játszani, hogy a közös társasjáték már nem vagány elfoglaltság számára, igazságosak vagyunk?

Szokj hozzá, ne harcolj ellene

Az általunk ismert játékok ideje javarészt lejárt. Be kell látnunk, hogy azzal, hogy harcolunk a gyerekkel, hogy ne mobilozzon, ne nézzen annyi vlogot, ne az Instagramon élje az életét, nem tesz jót a gyerekkel való kapcsolatunknak.

Ami számomra bevált és javaslom neked is, hogy keress olyan online játékot, amit a gyereked szívesen játszik. Nekünk az online Honfoglaló az egyik közös kedvenc, amit csapatban, egymás ellen is játszunk. Egy másik forrás a Messenger által játszható játékok, mi a Word Blitz (szókereső) csapatjátékot nagyon szeretjük, naponta akár több kört is játszunk, annak függvényében, hogy mennyi szabadidőnk van. A gyerekek számára egyik legtöbbet használt applikáció a TikTok, amiből a gyerekek szívesen osztanak meg tartalmat velem.

Ezeket természetesen megnézem, reagálok is rájuk megfelelően, és én is mentek el vagy osztok meg velük olyat, amiről azt gondolom, hogy számukra is érdekes, vicces lehet.

Ez is alakíthat ki közöttünk szorosabb kapcsolatot, adhat beszédtémát, közös kapcsolódási pontot, válthat ki kellemes emléket a felidézése.

Társasjáték? Jöhet!

Biztos vagyok abban is, hogy találhatsz olyan társasjátékot (ha mindenképp el akarsz határolódni és a gyerekedet is ki akarod ragadni a virtuális világból), amit mindketten szívesen játszotok. A mi gyűjteményünkben több, mint 30 társasjáték van, amit elsősorban nem azért vásároltunk, hogy gyerekekkel tudjuk játszani, hanem kettesben, a párommal. Az első leendő alkalommal, amikor túl sokat lógtak a gyerekek a telefonon, elővettem egyet, amiről úgy gondoltam, hogy szívesen kipróbálnák,

meggyőztem azt, akit a legkönnyebb volt és a többiek, látva, hogy jól szórakozunk, csatlakoztak.

Ami gyakrabban lekerül a polcról, az az Activity Turbo (természetesen felnőttek a gyerekek ellen – és akármilyen meglepő, az esetek többségében, anélkül, hogy hagynánk magunkat, ők nyernek, ami ösztönzi őket arra, hogy következőben is játsszuk), a Cluedo nyomozós játék és a Cortex vagy Dobble ügyességi, megfigyelős játékok.

Egy „kinnfelejtett” játékgyűjtemény könyv is adhat friss löketet ahhoz, hogy a gyerek újra játszani akarjon. A Játékok nagykönyve több ötletet is adott, a Heringezés lett a közkedvenc. Ez a hagyományos bújócskának egy továbbfejlesztett változata: csak egy személy bújik el, a többiek együtt hunynak, majd szétszélednek és kezdődik a keresés. Aki felfedezi a bújót, az mellé áll/ül/fekszik, így már ketten bújnak. Ez irtó vicces tud lenni annak, aki utoljára marad hunyó, mert egy idő után észreveszi, hogy nem hall lépteket, senki és semmi nem mozdul, mert mindenki (rajta kívül) megtalálta az első bújót.

A legviccesebb rész az, amikor felfedezik a bújó csapatot, mert mindenki hegyén-hátán (mi már gyúródtunk négyen egy szekrényajtó mögött, az íróasztal alatt, sőt, még a fürdőkádban is).