Az iskolai teljesítményszorongás árnyékában

„Lássuk, ki lesz a következő felelő…”, „Most valaki jöjjön ki a táblához”, „Az lesz a következő, akihez nyílik a napló”. A kijelentések, amelyek hallatán minden kis rémült tanuló gyorsan ellenkező irányba szegezi tekintetét, sürgős olvasnivalója akad, vagy épp egy hirtelen köddé váló ceruza után kezd kutatni a táskájában.

Egyszülős- avagy csonka családban élni

Ezen jelenség mindannyiunk számára ismerős, hiszen, ha szülőként, ha diákként, ha tanárként, de valamilyen formában mindenképp találkoztunk vele, vagy épp a saját bőrünkön tapasztaltuk.

A szorongás tipikusan olyan helyzetekben jelentkezik, amelyekről úgy véljük: tétjük van. És diákként minek is lenne a legnagyobb tétje az életünkben, ha nem a tanulásnak, teljesítménynek? Ezek a kellemetlen érzelmek, gondolatok pedig hol máshol nyilvánulnának meg leginkább, ha nem az iskolában?

Az iskolai teljesítményszorongás szó összetétele egy elég nagy paradoxont hordoz magában, hiszen a szorongás gátolja a teljesítményt, annak megnyilvánulását, mégis rengeteg iskolarendszer úgy törekszik a diákok teljesítményének növelésére, hogy szorongást vált ki belőlük. (Fülöp , 2015)

Mi okozhatja az iskolai teljesítményszorongást?

Ismétlődően visszatérő negatív tapasztalatok, visszajelzések.
Túl nagy elvárások.
A háttérben álló lelki okok, mint a kisebbrendűség érzése, önbizalomhiány.
Valós tanulási problémák megjelenése.
Kudarcélmények.
Külső és családon belüli támogatás hiánya.
Bántalmazás, büntetés.
Érzelmi/fizikai elhanyagoltság.

Milyen a teljesítményszorongó gyermek?

„Hangos szorongó” gyermek:

Egysíkúan gondolkozik, egyetlen célja van: elkerülni a kudarcot.
Fél a megszégyenüléstől.
Fél, hogy kudarcot fog vallani egy vizsgán, teszten.
Leginkább attól tart, hogy társai előtt negatív színben tűnik fel.
Túl fontossá válik számára a teljesítmény, erőteljesen szorong amiatt, hogy lehet nem sikerül valami.
Nagyon sok időt tölt tanulással, mégsem minden esetben teljesít ennek megfelelő szinten.
Tanulási nehézségek jelentkeznek nála, otthon tudja a kérdéses anyagot, az iskolában mégis gyenge eredményt ér el.
Magatartásproblémák jelenhetnek meg az iskolában, mint a dühkitörések, csökkent koncentráció, gyengülő stressztűrő képesség, mindez azért, mert a szorongás okozta feszültséget így próbálja levezetni.
Iskolával szembeni ellenállás jellemezheti.

Beszélhetünk azonban úgynevezett csendes szorongásról is, melyre ellentétes tünetek utalnak:

„Csendes szorongó” gyermek:

A gyermek feltűnően visszahúzódó, félénk.
Nincsenek barátai, nem kapcsolódik be adott közösségekbe, nem nyit más diákok felé.
Ha felelésre, felmérésre kerül sor, különös reakciókat mutat: lepirul, rágja a körmét, tehetetlenné válik, nem képes teljesíteni.
Teljesítménykényszer mutatkozik nála.

A gyermeknél jelentkező, szorongásra utaló, szomatikus tünetek:

(Metzig & Schuster, 2003, old.: 241)

Hajhullás, szédülés, fejfájás.
Heves szívdobogás, mellkasi fájdalom.
Alvási nehézségek, gyakori rémálmok.
Hasi görcsök, puffadás, encopresis (széklettartási zavar), enuresis nocturna (éjszakai ágybavizelés).
Feltűnően sok szénhidrát-fogyasztás.
Hányinger, hasmenés, székrekedés, stb.

Hogyan segíthetsz Te, mint pedagógus:

Mivel nagy mértékben befolyásolja a pedagógus viszonyulása a gyermek teljesítményszorongását, így elengedhetetlen a megértés, az elfogadás, a támogatás.
Megszégyenítés, megbélyegzés elkerülése, ha valamit nem tud a gyermek, inkább segítségnyújtás, olyan módon, hogy képes legyen általa ő maga a helyes megoldásra, ezzel erősítve az önbizalmát.
Nyugi-sarok kialakítása, azaz a stresszes, belső feszültséggel küzdő gyermekek számára kialakított hely, ahová bátran elvonulhatnak szükség esetén, ahol stresszlabda, rajzlapok és ceruzák, mesekönyvek és más különböző stresszoldó módszerek állnak rendelkezésükre.
Relaxációs feladatok alkalmazása, mint például a legzőgyakorlatok, feszültségoldó technikák, progresszív relaxáció, amely fókuszában a test, az izmok ellazítása áll, mivel ezzel párhuzamosan az elme is feloldódik a stressz, a szorongás alól.
Kooperatív tanulás bevezetése, amely azt jelenti, hogy a tanulók kis csoportokra osztva dolgoznak, ahol mindenkinek megvan a saját feladata, ahol szükség van arra, hogy figyeljenek egymásra, hogy segítsenek egymásnak és ahol mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy kibontakozhasson.

Hogyan segíthetsz Te, mint szülő:

Stresszoldó stratégiák bevezetése a gyermek életébe, mint a rendszeres sport vagy bármi más szabadidős tevékenység, amelyben sikerélményhez juthat.
Kiegyensúlyozott táplálkozás.
Megfelelő alvás és minőségi kikapcsolódás.
Életmódbeli változások, hiszen a szorongó gyermek agya a folyamatos stresszre van „beprogramozva”, így fontos olyan élményeket biztosítani, ahol lazíthat.
Minél több szülői figyelemre, beszélgetésre, közös játékra van szüksége a gyermeknek.
Nem segít, ha még otthon is a tanulásra noszogatjuk, annál inkább bíztatni kell, hogy azt tegye, amihez kedve van, amit szeret.
Próbáljuk mellőzni az olyan kijelentéseket, mint: „Tanulj, különben senki nem lesz belőled”, stb., mivel ezekkel csak belehajszoljuk a gyermeket a szorongásba, az által, hogy elvárások elé állítjuk őt.

Zárószóként még hozzátenném, hogy a félelem, illetve a szorongás nem törölhető el, nem semmisíthető meg, gyakorlatilag a sejtjeinkbe van íródva, viszont számos eszköz adott, amelyek által segíthetünk akár gyermekeinken, tanítványainkon, akár önmagunkon, annak érdekében, hogy ez ne debilizálja, gátolja a teljesítményünket, ne rontsa életminőségünket. Visszagondolva egy-egy ilyen stresszel, szorongással megélt helyzetre, így utólag nem is tűnnek annyira rossznak, mint ahogyan akkor megéltük azokat, igaz? Mégis hagytuk, hogy sok fejfájást és rossz pillanatot okozzanak nekünk. A gyermekek is ehhez hasonló érzéseket élnek át, csak ők nem tudják, hogyan is kezeljék mindezt. Éppen ezért, ha csak tehetjük, segítsünk nekik mi is hasonló helyzetekben.