A perfekcionista gyermek az iskolában

Ahogyan jelenleg, úgy gyermekként is perfekcionista voltam. Célom volt jobb lenni, mint amilyen vagyok, jobban teljesíteni annál, mint amire képes vagyok, jobb eredményeket elérni, mint a társaim az iskolában.

Amilyen mércét állítottam magam elé, az nehezen volt megugorható,

mindig felül akartam múlni önmagam, épp ezért nehéz volt örülnöm a sikereimnek.

Ez elmondható általánosan is a perfekcionista gyermekekről. Teljesítmény szempontjából ez nagyon sokszor külső szemmel nem is tűnik problémának, viszont ha túl magas szintű perfekcionizmusról van szó, az bizony sok esetben nagy nyomás lehet a gyermek életében. Beszélhetünk adaptív, azaz egészséges és maladaptív, azaz neurotikus formájáról a perfekcionizmusnak.

A perfekcionizmus szintjei

1. Kisgyermekkor: a tökéletességre vágyás

Ez a bizonyos nagyobb belső igény már 3 éves kor előtt felszínre tör. Miben is nyilvánul meg mindez?

A játékait, plüssállatait, kisautóit nagyon nagy odafigyeléssel rendszerezi,

sorba szervezi akár már másfél évesen. Aztán a későbbiekben nagy érdeklődést mutat a számok világa iránt, amely nem minden esetben a benne rejlő matematikust jelzi előre, csupán a tökéletességre törekvő elme kielégítését szolgálja, azaz a perfekcionista gyermek elméje könnyebben kiteljesedhet a számok, a matematika világában.

2. Iskoláskor: tökéletessé fejlődés

Itt már egy aktív folyamatról beszélhetünk, amikor az egyén célokat tűz ki maga elé, például hogy első tanulóként végezze az évet, és lépéseket is tesz ennek elérése érdekében. Ebben az életkorban nagyon dominálnak az elvárások: Tanulj! Legyenek jó jegyeid!

A kudarcnak nagyon nagy gátló hatása van, míg a sikerélmény előrelendít.

De az, hogy valamit kudarcként vagy sikerként él meg a gyermek, függ az elvárásoktól, a visszacsatolástól, értékeléstől és nem utolsó sorban a környezetéből érkező reakcióktól.

3. Ifjúkor: az elért cél legyen tökéletes

Ebben a szakaszban már a személy tökéletessége kerül előtérbe. Kiemelkedő szerepet kapnak az ideálok, példaképek, amelyek ha elérhető közelségben vannak, akkor nagy motivátorai lehetnek az egyén fejlődésének. Az itt megjelenő erős perfekcionizmus túlhajtást és túl nagy elvárások felállítását eredményezi.

Mi eredményezi a perfekcionizmus kialakulását?

Szülői elvárások: a gyermek mindig meg akar felelni a szülei elvárásainak, hogy büszkék legyenek rá. Ez a szülői elvárás egy megküzdési mechanizmussá teszi a perfekcionizmust a kudarcokkal, csalódásokkal szemben.

Születési sorrend: az egykék és az elsőszülöttek körében jellemző, hogy megtanulják a felnőttekhez mérni teljesítményüket, így túl nagy elvárásokat állítva maguk elé.

Média hatása: a média egy nagyon tökéletesnek tűnő világot és ideált fest elénk, amely irreális viszonyítási alapot képez.

Diszfunkcionális család: azok a gyermekek, akik hosszabb ideig bizonytalanságban, kiszámíthatatlanságban élnek családjuk körében, a teljesítményük által gyakorolhatják kontrollérzésüket, mindezt többnyire az iskolában, a sportban.

Túl intenzív emocionális és intellektuális aktivitás: ha nagyon siettetik a gyermek fejlődésének lépéseit, akkor az könnyedén vezethet stresszhez, önbizalomhiányhoz.

Szorongásos nevelés: többnyire a túlféltő szülők gyermekei válnak perfekcionistává, mivel nagyon irányítva és kontrollálva vannak, így kevés esélyt hagyva a hibázás lehetőségének.

A perfekcionizmus tünetei

  • a hibáira, kudarcaira összpontosít az eredményei, a sikerei helyett,
  • rugalmatlan,
  • nagyon elővigyázatos és óvatos,
  • irreális feladatok elvégzését tűzi ki célul, amit ha nem ér el, erőteljes csalódottságot él át,
  • úgy véli, egy feladatnak csak egy helyes megoldási módja van,
  • fejfájás, alvászavarok, düh, szomorúság, nehézségek az iskolában,
  • nagyon frusztrálttá válhat, ha hibázik a házi feladatban vagy akár más tevékenységekben,
  • kerüli a feladatot, amit túl nehéznek tart,
  • érzékenyen érinti a kritika.

Mit tehet a szülő?

  • Bátorítani kell a gyermeket és megerősíteni abban, hogy a tökéletlenségek és hibák ellenére még lehet pozitívan és örömmel élni az életet.
  • Mivel főként a szülőről vesz példát a gyermek, azt kell látnia, hogy szülei is rugalmasak, kilépnek a komfortzónájukból, kockázatot vállalnak, hibákat követnek el és büszkén vállalják is azokat.
  • A tökéletességre törekvés csökkentése érdekében fontos, hogy ne hangsúlyozzák folyamatosan a teljesítmény fontosságát, valamint hogy megdicsérjék a munkába fektetett energiáért. Vagyis a jól sikerült dolgozat helyett inkább azt emeljük ki, hogy mennyire büszkék vagyunk rá a szorgalma és kitartása miatt.
  • A szülő mutathat együttérzést: „Tudom, hogy most csalódott vagy, mivel szeretted volna, hogy tökéletesen old meg a feladatot, viszont az is teljesen természetes és nem baj, ha néha hibákat követünk el”.
  • A gyermekben felgyülemlő szorongás, frusztráció ellen a csalódások miatt nagyon jó módszer a „léggömb trükk”, amely során a negatív gondolatot belefújja egy léggömbbe, majd elengedi a magasba.
  • Idősebb gyermekeknél jó módszer a mindfulness, valamint a gyerekjóga gyakorlatok.
  • Szintén idősebb gyermekek naplót vezethetnek a feltörő perfekcionista gondolatokról, ezzel felismerve az ismétlődő mintákat. Így lehetőségük nyílik kompenzálni azokat megerősítő gondolatokkal, például elmondják maguknak, hogy elég jó, amit csinálnak.
  • Sokszor a hibákból születnek a legjobb dolgok. Az idősebb gyermekek imádnak híres történeteket hallgatni arról, amikor egy hiba valami nagy feltalálást eredményezett.

Záró gondolatok

A perfekcionizmus gyermekkorban nagyon gyakori jelenség, hiszen rengeteg elvárásnak kell megfelelni ebben az időszakban.

Az iskolai, családi, társadalmi elvárások sokszor kimagasló teljesítmény elérésére buzdítják a kisiskolásokat.

Egy társadalmilag elfogadott jelenségről beszélünk, hiszen a perfekcionista gyermek hallatán milyen kép alakul ki egy felnőtt fejében? Szorgalmas, szófogadó, jó tanuló, okos stb. Azonban, bár ezek valóban igazak lehetnek, ritkán gondolunk a perfekcionizmus negatív vetületére, amely szorongással, önkritikával, alacsony önbecsüléssel, aggodalommal, a teljesítmény gyengülésével jellemezhető.

Források: 

  • Dr. Harriet, B. (2019). Striving for excellence motivates you; striving for perfection is demoralizing. Big life Journal.
  • https://biglifejournal.com/blogs/blog/perfectionist-child