Egy rövid gondolatébresztő, ami talán segíthet… Emlékszem, mindig nagy lelkesedéssel vártam az iskolakezdést. Imádtam, amikor megvásároltuk végre az új füzeteket és írószereket, kifejezetten izgatott lettem pár nappal az első becsengetés előtt, alig vártam, hogy lássam végre a többieket, hogy újra találkozzunk. Igen, nekem voltak „többiek”, nekem voltak barátaim, akikkel

A kutatások többször is igazolták, hogy a dicséretnek pozitív hatása van a gyerekekre, viszont nagyon sok múlik azon, hogyan tálaljuk a dicséretet.

Hogyan hat az életünkre, ha ismerjük saját családi történeteinket, ha tudjuk, honnan kaptuk a nevünket, mi történt a világban, amikor születtünk, vagy kire hasonlítunk a leginkább a családból

A szegénység nem szégyen – mondta egyszer egy anyuka, amikor adományt vittünk a családnak, ahol több gyerek is volt. De vajon ezt a hátrányos helyzetű gyerekek is így gondolják?

Példaképek gyerekeink életében, és ami mögötte van Gyermekként szükségünk van hősökre, példaképekre, követendő mintákra, akik nagyobbak, eredményesebbek, erősebbek, szemrevalóbbak stb. nálunk. Kapaszkodókra vágyunk, akik motiválnak a fejlődésben, akik elhitetik velünk, hogy sikeresek, értékesek vagyunk, hogy számítunk, vagyunk valakik egyáltalán.

A perfekcionista gyermek az iskolában Ahogyan jelenleg, úgy gyermekként is perfekcionista voltam. Célom volt jobb lenni, mint amilyen vagyok, jobban teljesíteni annál, mint amire képes vagyok, jobb eredményeket elérni, mint a társaim az iskolában.

Teljes gőzzel startolt a 2021, mindannyian várunk valamit ettől az évtől: az újévi hírfolyamban görgőzve az ismerőseim nagyrésze „jobb”, „szebb”, „boldogabb” évet kívánt, és feltételezem, ennek köze van ahhoz, hogy a 2020-as világszintű történések tényleg sok keretet szabtak és rengeteg kihívás elé állítottak bennünket és családjainkat. Bár igaz, már eltelt

Rohanás, ajándékokkal halmozott üzletek, forró csokoládé, évzárás, vastag pulcsi, korcsolyázás, forralt bor, ünnepek és még folytathatnám a sort mindazokkal a dolgokkal, eszközökkel, élményekkel, amelyek eszünkbe juthatnak a decemberről. Arról a hónapról, amellyel zárunk egy-egy évet, amely elhozza a sokunk számára legszebb ünnepeket, amely felkavarhatja az érzelmeket.

Egy nem megszokott évet hagyunk lassan a hátunk mögött, telis-tele nem mindennapi történésekkel. A világjárvány eseményei és az ezzel járó bizonytalanság, félelem, frusztráció olyan új jelenségeket is utunkba gördítettek, amire talán nem is számítottunk. Habár számtalan hasznos és fontos írás jelent már meg a témában például a wmn.hu-n, a Maszolon,

„Lássuk, ki lesz a következő felelő…”, „Most valaki jöjjön ki a táblához”, „Az lesz a következő, akihez nyílik a napló”. A kijelentések, amelyek hallatán minden kis rémült tanuló gyorsan ellenkező irányba szegezi tekintetét, sürgős olvasnivalója akad, vagy épp egy hirtelen köddé váló ceruza után kezd kutatni a táskájában.