Iskolán belüli kortársbántalmazás
Amikor iskolán belüli kortársbántalmazásról beszélünk, az angol bullying kifejezésre utalunk, amelyet a magyar nyelvű szakirodalom iskolán belüli zaklatásként határoz meg. A téma köré számos fogalom csoportosul, amelyeket érdemes alaposabban megnézni, hiszen így jobban megérthetjük magát a jelenséget is. Továbbá azt is érdemes tisztázni, hogy mikor beszélünk iskolán belüli kortársbántalmazásról, zaklatásról és milyen esetekben nem. A témában járatos kutatók az alábbi jelenségeket és fogalmakat különítik el:
Az iskolai erőszak talán leggyakoribb szereplői a diák, a tanár, és a szülő: gyakran a tanár erőszakoskodik a diákkal, de megesik, hogy a szülő lép fel agresszívan a tanár ellen, sőt az utóbbi időben egyre gyakrabban lehet hallani olyan esetekről is, amikor az erőszakot tanára ellen maga a diák követi el.
Reaktív agresszió eredménye – amely nem tekinthető zaklatásnak.
Iskolai zaklatás, vagy nem?
A konfliktus nem egyenlő a bullying-al, ezeket jól el kell tudnunk különíteni egymástól!
Az iskolán belüli bántalmazás formái
Az iskolai környezetben, kortársak között a bántalmazás (zaklatás) számtalan formában jelenhet meg. Általánosan elfogadott felosztás nem létezik, de a szakirodalom szerint a következő bántalmazás típusokkal találkozhatunk:
Fizikai (direkt)
A legegyértelműbben felismerhető bántalmazási forma, ugyanis ebben az esetben a bántalmazásnak fizikai megnyilvánulásai, jelei is vannak. A fizikai agresszió rendszeres, az erőviszonyok kiegyensúlyozatlanok a bántalmazó és az áldozat között. Ide tartozik a rendszeresen visszatérő verés, lökdösődés, akasztgatás iskolában, szünetekben, vagy iskola után. A ruházat, vagy a személyes tárgyak megrongálását is ebbe a kategóriába soroljuk.
Verbális (direkt)
A csúfnevek, a sértő becenevek, a szavakkal történő direkt bántalmazás tartozik ebbe a kategóriába. A rasszista, esetleg homofób, vagy egyéb sértő, személy ellen irányuló obszcén, és gúnyos megnyilvánulások a szavak erejével súlyos lelki sérülést okoznak. Ide soroljuk a grimaszolást, kinevetést, bántó, durva képek mutogatását, obszcén gesztusokat is, melyek nem konkrét verbális formában jelennek meg, viszont gyakran sértő szavakkal kísért bántó cselekedetek.
Pszichológiai (direkt)
Súlyos megjelenése a bántalmazásnak, leggyakrabban kényszerítés, megfélemlítés, vagy zsarolás formájában nyilvánul meg. Bár a szavak által ölt testet, valójában a lélekre hat. Veszélye az, hogy a bántalmazó mindent megtesz, hogy cselekedete rejtve maradjon, nagyon ritkán kerül nyilvánosságra. Mivel nem fizikai szinten megjelenő zaklatási forma, nehezen bizonyítható. Emiatt az áldozatok csak ritkán mernek segítséget kérni, de a lelki nyomás folyamatos.
Szociális (direkt)
Ebben az esetben a rosszindulatú cselekvés nem közvetlenül az áldozatra irányul, hanem a kapcsolatai ellen, vagy a csoportban elfoglalt szerepének veszélyeztetését tűzi ki célul. A bántalmazó igyekszik teljesen ellehetetleníteni az áldozatot, és ennek eléréséért számtalan módszert bevethet. Ide tartozik az, amikor valakit kizárnak egy csoportból, vagy egy aktivitásból, vagy például, ha nem beszélnek vele, esetleg rosszindulatúan terjesztenek hamis információkat róla.
Cyberbullying (indirekt)
Indirekt bántalmazási forma, online platformokon, digitális eszközöket felhasználva, vagy sms-ben zajlik. Az online bántalmazásnak számos megjelenése ismert: beszélünk kommentháborúról, zaklatásról, befeketítésről, online csoportokból való kiközösítésről, kibeszélésről, sextingről. Gyakorlatilag az iskolai környezetben előforduló összes bántalmazási forma, a fizikai bántalmazáson kívül, az online térben is jelen van.
A bántalmazás szereplői
A bántalmazás célpontja
Mivel igyekszünk elkerülni a szereplők megbélyegzését, a szakirodalomban leggyakrabban áldozatként említett szereplőt a bántalmazás célpontjaként nevezzük. Ő gyakorlatilag a bántalmazás elszenvedője. Nehéz konkrétan körülhatárolni, hogy melyek lehetnek általános jellemzői, ugyanis nem eldönthető, hogy milyen jellemvonások tartoznak hozzá alapvetően, és melyek azok, amelyek a bántalmazás folyamán alakulnak ki. Az sem általánosítható, kiből válhat a bántalmazás célpontja, de nagyon gyakran alacsony önértékelésű, kevésbé népszerű gyermek, akinek nincsenek megfelelő eszközei, megfelelő reakciói egy bántalmazási szituációban.
A bántalmazás kezdeményezője
Általában impulzív, az átlagosnál gyengébb önkontrollal rendelkező gyermek, aki gyakran fizikai és pszichikai erőfölénnyel rendelkezik. A szakirodalomban leggyakrabban bántalmazóként említett szereplő számára fontos a hierarchia és a környezet elismerő magatartása a tetteivel kapcsolatban. Ő a bántalmazás elkövetője, aki a környezete támogatásával képes hosszú időn keresztül lelkileg és fizikailag hatást gyakorolni a bántalmazás célpontjára.
A bántalmazás szemlélője
Látja, hallja, érzi a bántalmazást. Lényegében hosszú távon a bántalmazás azért állhat fenn, mert a bántalmazás szemlélői – úgy érezve, hogy nem az ő felelősségük a helyzet -, nem tesznek semmit. Nem szeretnének belekeveredni, biztonságosabbnak érzik, ha nem tesznek semmit. Pedig a bántalmazás szemlélői is ugyanúgy elszenvedik a bántalmazást, lelkiismeret-furdalással kell megküzdeniük folyamatosan.
A bántalmazás következményei
Következmények a bántalmazás célpontjára nézve
pszichoszomatikus tünetek jelentkezhetnek nála a bántalmazást követően: hát-, fej-, gyomorfájás gyötri, emellett gyakran alvászavarral küzd
- megnő a depresszió kialakulásának veszélye
- romolhatnak tanulmányi eredményei, nincs kedve iskolába menni, sőt akár iskolakerülővé is válhat
- a hosszú ideje bántalmazást átélő gyermek nem mer csoportban megszólalni, társaságkerülő, és emiatt még inkább különc lesz
- folyamatos stresszben él, megalázva érzi magát nap, mint nap: úgy érzik, senki sem segít rajta, kétségbeesett
- rombolódik az önbecsülése, és még inkább visszahúzódóvá válik
- öngyilkossággal kapcsolatos gondolatai lehetnek, és akár öngyilkosságot is elkövethet
Következmények a bántalmazás kezdeményezőjére nézve
Bármennyire is furcsán hangzik a bántalmazás következményeiről az azt kezdeményező gyermek tekintetében is fontos beszélni.
- a „sikeres” zaklatási viselkedés miatt nem képes adaptívabb társas viselkedési stratégiákat elsajátítani
- ahol nem tolerálják a viselkedését, ott elszigetelődik, ezért olyan közösségeket keres, ahol „támogatják” ezt a viselkedést
- nagyobb eséllyel válik drog, alkohol, cigaretta fogyasztóvá
- azok a gyerekek, akik bántalmaznak másokat gyermekkorukban, nagyobb valószínűséggel követnek el a későbbiek során is erőszakos cselekedeteket (pl. munkahelyen, családban)
Következmények a bántalmazás szemlélőire nézve
Bár mindent megtesz annak látszatáért, hogy ne tűnjön érintettnek, a szemlélőre mindig kihatnak az ilyen esetek
- aki hosszabb ideig részese annak, hogy valakit bántalmaznak, a kínzó lelkiismeretfurdalás ellen kénytelen tenni valamilyen formában: védekező mechanizmusként gyengül a szociális érzékenysége és empátiája
- a szemlélő gyakran elfásul, elzárkózik, a félelemmelteli légkör kihathat tanulmányi eredményeire
- áldozathibáztatóvá, vagy a bántalmazó támogatójává válhat
- a kívülálló szerep megnehezíti az öntudatos felnőtté válást, a csoporton belüli kiszámíthatatlanság, folyamatos feszültség és agresszió nem járul hozzá a kiegyensúlyozottság kialakulásához, és kihatással van a fejlődésre
Statisztikák
Hogy az iskolai bántalmazásról beszélni kell, azt rengeteg számadat is alátámasztja.
Az alábbiakban két kutatásra alapozva mutatunk be adatokat egy romániai és egy globális felmérés eredményeiből, a felmérések az iskolán belüli kortársbántalmazást, iskolai zaklatást és az iskolai erőszakot vizsgálták.
Filmajánló
13 okom volt
Clay, egy tinédzser srác, akinek Hannah nevű barátnője az események kezdete előtt két héttel öngyilkosságot követett el. A lány egy dobozba zárt felvételt hagyott hátra barátjának, melyben megindokolja, miért fogja kioltani saját életét, és megnevez 13 embert, aki ehhez a döntéséhez vezette.
Kiadás dátuma: 2007
Korhatár: 14 év
Ben X
Ben különleges. Az életét furcsa rituálék szerint éli. A saját világában él, ami egyben egy internetes szerepjáték világa. Ben valódi élete ugyanis valóságos pokol: az iskolában két fiú zaklatása szinte halálos fenyegetést jelent a fiú számára. Bennek azonban van egy terve, mely egy szóban foglalható össze: gyilkosság. De aztán Ben az interneten megismerkedik Scarlite-tel. A lány felborítja az eredetei elképzeléseit.
Kiadás dátuma: 2007
Korhatár: 12 év
Az osztály
Joosep az osztály lúzere, kegyetlen tréfák célpontja. Apja katona, ezért az a véleménye, hogy fiának meg kell védenie magát. Kaspar új fiú az osztályban. Egy napon, amikor a fiúk meztelenre vetkőztetik Joosepet, és belökik a lányöltözőbe, Kaspar úgy dönt, hogy megvédi osztálytársát. Ezzel ő is az osztály célpontjává válik. Egy különösen megalázó eset után úgy döntenek, kölcsön veszik Joosep apjának fegyvereit, és bosszút állnak.
Kiadás dátuma: 2007
Korhatár: 16 év
Remélem legközelebb sikerül meghalnod
Eszter a tinédzserkor megpróbáltatásait a mangák világában igyekszik átvészelni. Kívülállóként szemléli kortársait, náluk sokkal többet jelent neki, hogy angoltanára külön figyelmet fordít rá. Amikor egy nap a tanár váratlanul elmegy a gimnáziumból, Eszter lába alól kicsúszik a talaj. Muszáj szembenéznie tinédzser korosztályával, azok hiúságával és saját csapongó érzelmeivel.
Kiadás dátuma: 2018
Korhatár: 12 év
Lekapcsolódás
Rich Boyd keményen dolgozó ügyvéd, aki össze van nőve a mobiljával, ezért nincs ideje a családjára. Az elhidegült pár inkább a neten lóg, mintsem megpróbálná egyenesbe hozni házasságát. A megözvegyült exrendőr próbál segíteni a fiának, akit az egyik osztálytársa zaklat a számítógépen. Az ambiciózus újságírónő jó témát lát egy tiniben, aki felnőtt oldalon ismerkedik. Hétköznapi emberek, egymásba fonódó, hétköznapi történetek, melyek kétségbeesett vágyódást mutatnak az emberi kapcsolatok iránt.
Kiadás dátuma: 2012
Korhatár: 15 év
