A perfekcionista gyermek az iskolában Ahogyan jelenleg, úgy gyermekként is perfekcionista voltam. Célom volt jobb lenni, mint amilyen vagyok, jobban teljesíteni annál, mint amire képes vagyok, jobb eredményeket elérni, mint a társaim az iskolában.

„Lássuk, ki lesz a következő felelő…”, „Most valaki jöjjön ki a táblához”, „Az lesz a következő, akihez nyílik a napló”. A kijelentések, amelyek hallatán minden kis rémült tanuló gyorsan ellenkező irányba szegezi tekintetét, sürgős olvasnivalója akad, vagy épp egy hirtelen köddé váló ceruza után kezd kutatni a táskájában.

Ha meghalljuk azt a szót, hogy félelem, mindannyiunknak eszébe jut valami, amitől hevesebben ver a szívünk, gyorsabban kapkodunk levegő után. A gyermekeknek a szekrényben rejtőzködő szörny vagy a fehér köpenyes fogorvos, a serdülőknek a kiközösítés, az iskolai kudarcok, a magány, míg a felnőtteknek a munkahelyi nehézségek, a családi konfliktusok okoznak